Földközi tengeri kirándulásunkat folytassuk Görögországból dél-kelet felé, a Mediterrán tenger keleti részén fekvő szép sziget irányába. Ha egy roncsokat felettébb kedvelő búvárnak azt mondjuk, hogy Ciprus, tuti hogy a Zenobia nevű, méltán híres roncs jut az eszébe. Ciprus Európa egyik egzotikumának számít gyönyörű időjárásával, gyönyörű tengerével.
.jpg)
Egy kis történelem: A hajó 1979 végén készült el a svéd Kockums Varv AB hajógyárban. A 172 méter hosszú és 23 méter széles „felhajtós – lehajtós” (angolul Roll-on/Roll-off, rövidítve: RORO) komphajót Malmö-be szállították, és innen indult első és egyben utolsó útjára 1980. május 4-én, mely végcélja a szíriai Tatrous lett volna, de a Zenobia már nem jutott el odáig…
Gibraltár-i szorostól Athén felé vezető úton a kapitány irányítási, illetve kormányzási problémát észlelt, majd a hajó megdőlt. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a szivattyú-rendszer túl sok vizet juttatott a ballaszt tartályok egy részébe. Így, miután a vizet kiürítették, a hajó visszabillent normális pozíciójába, és folytatta végzetes útját Larnaca-ba, az utolsó kikötő felé a szíriai célállomás előtt. Nagy lett a gond, miután közvetlenül a kikötő előtt is megismétlődött az előző „bedőlés”, így a 45 fokban megdőlt Zenobia-t a larnaca-i kikötőtől 1,5-2 km-re megállítatta a kapitány és a hajót lehorgonyozták.
Mivel a ciprusi kikötői hatóság nem iparkodott a hajó segítségére sietni, a kapitány felszólította az utasokat és a személyzetet a hajó elhagyására. Az elhagyott Zenobia másnap, november 7-én hajnalban teljesen az oldalára dől, majd elsüllyedt. Mire kiért a hatóság a helyszínre, a hajó helyett csak néhány vízen lebegő apróbb tárgyat találtak.
A helyi legenda szerint mind a mai napig nem igényelték a hajó tulajdonosai a biztosítási összeget, továbbá semmilyen nyomozás, illetve vizsgálat nem folyt le ez ügyben. Az a mai napig sem derült ki, hogy a szivattyúkat szabályozó számítógépes rendszer nem működött normálisan, vagy egyáltalán be lett-e kapcsolva…
A hajó az oldalára dőlve ért „földet” 42 méterrel a vízfelszín alatt a teljes rakományával együtt. A rakomány és az azt szállító több mint 100 teherautó a mai napig a roncs egyik fő attrakciója. A roncsot egy 15 perces kishajós úttal lehet elérni a kikötőből. Ereszkedés közben először a hajó oldalát érhetjük el kb. 18-20 méter mélyen. A legfelső szinten van a hajóhíd, akatta található az étterem. Alattuk a raktér helyezkedik el. A teherautók rakományának egy része szétszóródott a homokos aljzaton a hajó körül, látható itt ipari berendezés, légkondicionáló, Tonka játékok de még tojás is. A kamionok, teherautók között látható „korabeli” Volvo, DAF, Scania és Mercedes is.
A hajó felépítményének összes ablaka be lett törve néhány éve, mikor két búvár csapdába esett a hajó belsejében. A hajó raktereibe már behatolni nem ajánlott, mivel nagyon mélyen van, másrészt a tehertér belsejében néhány fedélzeti közfal már összeomlott, így a hajó ezen része nem biztonságos. Ezzel szemben megfelelő vezetővel és kellő elhatározással (no meg megfelelő minőségű lámpával) a kb. 27 méter mélyen lévő éttermi szint és a hajóhíd merülhető. Mivel a hajó alsóbb részei már viszonylag mélyen 35-42 méteren vannak, Nitrox 32-es keverékkel is lehet merülni.
A roncs környékén természetesen megjelentek a roncslakók, megtalálhatóak itt a kisebb barrakuda rajok, a sügér és a sárgafarkú makréla népes csoportjai is.
További információk és képek elérhetőek a roncsról az alábbi képre kattintva!!!
