Hajóroncsok

Photo credit: fromtinyisles

A mai utazásunk egy igazi idilli környezetben megtalálható roncshoz vezet, melynek igazából csak esztétikai értéke van, mély történelmi háttere vagy előélete ezzel szemben semilyen nincs. De semmi baj, ez a hajóroncs olyan környezetben és olyan pozícióban található, hogy még a legínyencebb helyeket faforizáló nyaralók is csettintenek a látványtól. Mai célpont a Maldív-szigetek egyikének dísze, a Keyodhoo (Vaavu) hajóroncs.

Photo credit: plungeriamaldives

Keyodhoo, az egzotikus szigetvilág egyik apró szépséges szigete a fővárostól délre, az “ország” közepén található. Ennek a mesés szigetnek a tengerpartjától kb 1700m-re dél-keletre akadt fent az üresen sodródó fatörzsű halászhajó a korall zátonyokon jónéhány évvel ezelőtt. Előéletéről azon kívúl, hogy feltehetőleg indonéz hajó volt, semmit nem lehet tudni.

Photo credit: seefromthesky

A roncs elhelyezkedése eléggé egyedi lett, mivel úgy süllyedt el a maga 27 méteres hosszával, hogy a a hajó vége, a tat az aljzaton 22m mélyen hever, illetve van valahogy metámasztva, az orra ezzel szemben még kilóg a vízfelszín alól a jellegzetes árbócaival.

Photo: Triton Hotels and Tours

Ezen különleges pozíciója miatt – bár a hajó törzsén több megfelelő méretű nyílás is található – a roncsba célszerű csak megfelelő haladó búvár képesítéssel beúszni. A hídat szintén könnyű belülről is megszemlélni, még itt is megfelelő a látótávolság.

Photo: By Georgia Stephens

A Vaavu Atoll gyönyörű és meleg türkíz-kék vize és a rengeteg sokszínű hal, melyek néhány éve, évtizede új otthonra leltek a hajó korallokkal alaposan benőtt fa törzse körül fantasztikus vizuális élménnyé változtatja a hajóroncs körüli sznorkelezést vagy a merülést is.

Egy video a roncsról: itt

Az elmúlt években munkám során néhányszor megfordultam a Bajorország déli részének egyik legszebb tóparti településén, Lindau-ban. Gyakran elgondolkodtam a Bodeni-tó mellett sétálgatva azon, hogy ebben a három ország által határolt tóban vajon milyen hajóroncsok lehetnek. Egyszer aztán nem felejtettem el és a neten utánanéztem a dolognak… Legnagyobb meglepetésemre egy hírességet rejt a tó 39 méteres mélységben a tó svájc részén: a legrégebbi épen maradt lapátkerekes gőzhajó nyugszik itt.

A mai célpont egy, a közelmúltban bekövetkezett katasztrófa alanya, amely 2000 óta nyugszik jobb oldalára dőlve az Égei-tenger közepén található Párosz (Paros) partjaitól kb. 2 kilométerre. Egy olyan szomorú esemény mementója lett, amelyben 82 ember vesztette életét Görögország egyik legsúlyosabb tengeri balesetében. Nézzük hát meg az Express Samina roncsát.

A II. VH közepén egy nagyon érdekes, ám halálos csata zajlott hihetetlenül közel Amerika partjaihoz: német tengeralattjárók százai lapultak az USA és Kanada partjainak sziklái között és lesben állva várták jövendőbeli célpontjaikat. A konvojba rendezett teherhajókat, melyek fontos utánpótlást szállítottak Európába, rombolók védték ezen „farkasok” ellen, az elején kevesebb, majd később már több sikerrel. Az egyik ilyen sikeres támadás kivédés eredményekén nyugszik a 34m-es mélységben a mai napig az U-352 tengeralattjáró.

Alexander Moritz Otto Erich von Frankenberg komoran nézte a norvég partokat 1940 január 6.-án a kora esti sötétségben. A vasérccel teljesen megpakolt teherszállító hajó kapitányának nem volt szerencséje, a téli vihar, a havazás és a hideg téli szél addig sem kímélte az öt napja Németország felé úton lévő hajót. Ezen cudar körülmények összessége lett az „SS Frankenwald” végzete, mivel eltévesztette az utat és a norvég parti szikláknak csapódott Brattholmen és a Fengskjæret között Sognefjordtól északra.

Régóta bántott a tudat, hogy már jó ideje nem született új bejegyzés, így – igaz, eléggé komótosan – rászántam magam, hogy egy újabb virtuális kalandra indulva bemutassak megint egy roncsot. A mai célpontot kedves barátom és kollégám ajánlotta figyelmembe, aki elmesélte, hogy egy hajókirándulás során elvitték egy öbölbe őket, ahol egy hajóroncs felett úszkáltak. A mai úti cél a Siebel Ferry roncsa Zavratnica öbölben.

A mai poszt alanyáról nem mondható el, hogy a világ leghíresebb hajóinak körébe tartozott volna, illetve egyáltalán bármilyen okból hírnévre tett szert életében, ezzel szemben Észak-Amerika jelenleg egyik leglátványosabb és legtöbbet fényképezett nevezetességévé vált az évek során. Hogy mi kellett ehhez? Sekély és kristálytiszta víz, egyben maradt törzs és gyönyörű környezet. Nézzük meg közösen a Sweepstakes roncsát a Huron tóban, Kanadában.

Mintegy 300 km-re délre az előző posztban tárgyalt MV Bianca C.-től egy újabb pompás hajóroncs vár ránk a karibi térség kellemes vízében. A Saint Lucia-i roncs teljesen ideális célpont, nem kell hozzá több száz merüléses tapasztalat, száraz ruha, bonyolult terv, csak pénz, abból viszont rengeteg. Nézzünk hát körbe a Lesleen M. csodaszép roncsánál.

Ebben a téli, hűvös, trutyis időben úgy gondoltam, hogy jó lenne ismét melegebb vizekre evezni, így a mai utazásunk egy karibi kis sziget dél-nyugati csücskéhez vezet. Grenada bővelkedik mindenben, amire mi innen mindig is vágytunk: kellemes időjárás, gyönyörű tenger, boldog emberek és persze rengeteg merülhető roncs… Most körbejárjuk az apró sziget hatalmas nevezetességét, a 181 méter hosszú utasszállító, az MV Bianca C. roncsát.

A mai poszt eléggé rendhagyó, most nem csak egy hajóroncsot szeretnék bemutatni, inkább egy teljes búvárkalandot mesélek el, hogy ha valaki arra téved, legyenek pontos információi. Szerencsére azért ezen kirándulás alkalmával sem maradunk hajóroncs nélkül, mert pár kép segítségével körbejárjuk a török parti őrség egykori naszádját, a TCSG-117 (Türkiye Cumhuriyet Sea Guard) hajóroncsát.