Ezúttal kicsit északabbra megyünk és a blogon először nem tengeri / óceáni, hanem tavi roncsot merülünk virtuálisan. Mivel az arányok kicsit torzak az Egyesült Államokban, a Nagy Tavaknak nevezett vízrendszert mi itt Európában mérete miatt nyugodtan nevezhetnénk tengernek. Mai célpontunk a Nagy Tavak egyik legkedveltebb roncsa, mely bővelkedik a látnivalókban és véghezvitte azt a bravúrt, hogy kétszer is elsüllyedt. Ez a gőzhajó az S.S. Wisconsin.
Egy kis történelem: A személy és teherszállító hajó 1881-ben készült el a Nagy Tavakhoz tartozó Mitchigan-tó dél-keleti nagyvárosában, Detroitban. A fa vázú és acélborítású, egy kazános és egy tengelyes Wisconsin volt a legmodernebb, egyben legdrágább hajója a Goodritch Gőzhajó Társaságnak, mivel úgy képezték ki a hajótörzset, hogy ellen tudjon állni a Nagy Tavakon gyakori téli jégmezők csapdájának is. A hajó több keresztelőt is átélt, volt Naomi, E.G. CROSBY, Pilgrim, majd visszakeresztelték Wisconsin-ra.
A hajó érdekes karriert futott be, 1885-ben egyszer már elsüllyedt a a Gran Haven-i kikötőnél, miután nekiment a kikötő gátjának. Miután kiemelték és felújították, a hajó újra munkába állt. 1907-ben teljesen kiégett, ekkor négy tengerész vesztette életét. Az I. VH.-ban „besorozták”, és New York körül szolgált kórház-hajóként. 1920-ban visszatért szülőföldjére, a Nagy tavakhoz, ahol a végzetes baleset is érte. 1929 október 29.-én a hajó nagy viharba került, az özönvízszerű eső vizét a fedélzeti szivattyúk nem tudták elvezetni, így a hajó Kenosha-tól 6.5 mérföldre kelet-délkelet irányban a nyílt vízen elsüllyedt, magával rántva 6 embert és a teljes szállítmányt.
Mivel a 62 méter hosszú és 10,5 méter széles hajó kb. 36 méter mélyen található az aljzaton nagyjából álló pozícióban, és a víz nyári hőmérséklete is max. 6-8 fok, így a száraz ruha és a lámpa elengedhetetlen kelléke a merülésnek. A fedélzeti felépítmények már szinte felismerhetetlenek, a víz elfogyasztotta azokat az évek során, ráadásul valamilyen parazita-féle is felütötte a fejét a roncson, így a roncs lassan összeomlik.
A fedélzet a felszíntől 30 méterre található, itt a fa elemek már elkorhadtak, deszkái mint szétfújt fogpiszkálók fekszenek össze-vissza a fedélzet épen maradt részén, máshol a fedélzet, mint olyan, már nem is létezik, rászakadt a raktérre. A hajó bal oldalán található hatalmas résen keresztül könnyen be lehet úszni a hajó rakterébe, amely még stabil. A roncs egyik fő látványossága a 3db korabeli autó (egy Hudson, egy Essex, és egy Chevrolet Touring), melyek a szállítmány részei voltak. A motortér szintén megtekinthető, itt látható a gőzkazán is. A látótávolság 10 – 15 méter között van, áramlat gyenge a roncs körül. A hajó maradványai zöld színben pompáznak, köszönhetően a rájuk telepedett növényeknek.
Itt, mivel ez nem meleg óceán, nem beszélhetünk nagy halrajokról. Néhány angolna, illetve muréna és szintén néhány közepes méretű hal szólózik a roncs mellett, alatt, és rajta, ezért az élővilágra túlzás nélkül ráakaszthatjuk a szegényes jelzőt.