A mai célpont egy, a közelmúltban bekövetkezett katasztrófa alanya, amely 2000 óta nyugszik jobb oldalára dőlve az Égei-tenger közepén található Párosz (Paros) partjaitól kb. 2 kilométerre. Egy olyan szomorú esemény mementója lett, amelyben 82 ember vesztette életét Görögország egyik legsúlyosabb tengeri balesetében. Nézzük hát meg az Express Samina roncsát.
Egy kis történelem: A 115 méter hosszú és 15m széles hatalmas komphajó 1966-ban készült el, eredetileg Korzika partjai körül szállította az utasokat és autóikat. Az 1980-as években görög tulajdonba került és a végzetes napig közlekedett a szokásos útvonalán.
A végzetes napon – 2000 szeptember 26.-án – a délutáni órákban az Express Samina Pireusz-ból indult el, a célállomás Párosz kikötője volt. Különböző okok következtében (navigációs hiba és sorozatos emberi mulasztások) a komp 18 csomóval belerohant pároszi kikötő előtt található zátonyba, a két jellegzetes szikla egyikébe.
A korabeli beszámolók alapján a személyzet egyáltalán nem segített a mentésben, illetve a mentőmellények kiosztásában, inkább saját magukat mentették. A hajó 45 perc alatt elsüllyedt, így a süllyedés során sokan egyszerűen a vízbe vetették magukat a sötétben.
A hajó jelenleg 37 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken. Az ereszkedés során általában a tathoz érkezik a búvár. Ez a hátsó szekció jó állapotban megmaradt még, a korlátokat és a fedélzeten lévő padokat szépen beborítja a növények zöld szőnyege. Nagyon kísérteties látni a nyugodt padokat üresen és magányosan, miközben tudjuk, hogy itt életek vesztek el és sorsok mentek tönkre az utolsó percekben…
A hajócsavarokat és a hátsó fedélzet padjait elhagyva a középső rész felé érkezünk. Itt már jól látszanak a mentés nyomai, sok helyen réseket vágtak a fedélzet, vagy a fedélköz magasságában a törzsön, illetve a fedélzet egy részét egyszerűen levágták a törzsről, miközben esetleges túlélőket kerestek, illetve holtestek után kutattak.
A két oldalsó kémény jó tájékozódási pontot adhat a nézelődő búvároknak. A középső szekció „romhalmaza” után a törzsön lévő réseken keresztül beláthatunk a raktérbe is, ahol látni lehet néhány autót is, különböző csövek és gépek mellett. Az orrban a szokásosnak mondható kép tárul elénk: csörlők és láncok.
A roncs merülése természetesen a nyári időszakban a legjobb, a víz meleg, még lent is „csak” 16-17 fok, kevés az áramlat, így a fantasztikus búvárkodás élvezetét csak a látványossághoz vezető tragikus eseménysor árnyalhatja be.
További információk a roncsról: www.eurodivers.gr
video a roncsról: itt
