Jelen poszttal térjünk vissza egy kicsit az ezerarcú Ausztráliába, és nézzünk meg a partjainál található több száz merülhető hajóroncs közül egy újabbat. Mostani főszereplőnk sokáig mellékszereplőként tengette életét, és mint a hozzá hasonló több ezer hajó, csak tragikus pusztulásával és a világ legszerencsésebb matrózával került rivaldafénybe. Mai roncsunk az S.S. Bombo.
Egy kis történelem: A hajót 1930-ben készítették el és adták át ausztrál tulajdonosainak az angliai Leith-ben, a Henry Robb Ltd. Hajógyárban. A partközeli vizekre szánt, 47 méter hosszú és 9,2 méter széles teherszállító gőzhajó 10 tengeri mérföldes sebességre volt képes. 1941-ben besorozták és felfegyverezték a hajót, és HMAS Bombo néven gyűjtötte az aknákat az északi, majd tasmániai területen. Miután visszatért a civil életbe, fő feladata ásványi-anyag szállítás volt az Új-Dél Wales-i Kiama kikötőjéből Sydney-be egészen a végzetes napig.
A végzetes nap a hajó életében 1949 február 22.-én jött el, amikor is egy hirtelen vihar csapott le a Wollongong körüli vizekre, és így a megrakott hajóra is, mely éppen útban volt Sydney kikötőjébe. Mivel azt már nem volt esélyük elérni, így a biztonságos Kembla kikötőjébe próbált eljutni az SS Bombo este 10 körül, de 6,5 kilométerre a túlélést jelentő céltól a hajót felborította a vihar, ezt követően az rögtön el is süllyedt, magával rántva a 14 fős legénységből 12 embert.
A hajón szolgált egy ember, bizonyos Thorvald Thomsen, aki 1919-ben betegség miatt hiányzott az SS Myola-ról aznap, amikor a hajó elsüllyedt, majd 5 héttel később túlélte új munkahelyének, az SS Tuggerah-nak az elsüllyedését is. A szerencsés csillagzat alatt született matrózt most is óvta az őrangyala, egyike volt a Bombo 2 túlélőjének…
Közel 48 évig a hajó 31 méter mélyen, fejjel lefele feküdt a homokos aljzaton, amikor is 1996-ban egy nagy vihar visszafordította a roncs egy – főleg az első - részét, egyes részeit letörte a hajótestről, de egyesek szerint így még érdekesebb a merülése. Leereszkedés során jól látható a szinte nyitott motortér, a gőzkazánok és a leszakadt és így különálló tat rész. A lefordított hajótörzs hátsó részét a vihar nem fordította vissza, így ott be lehet úszni, ez a rész biztonságosan átjárható és természetes fénnyel is meg van világítva.
A nyári időszakban nagyon jók a látási viszonyok, kb. 15 – 30 méter is lehet. A hőmérsékletre sem lehet panasz, a 3mm-es ruha teljesen megfelelő, mert bár a roncs 30 méteren van, de a víz itt is kb. 20 fokos. A meleg vizek tipikus állatvilága tárul elénk a roncsnál, apró halak tömkelege úszik fel-s-alá folyamatosan. A roncs annyira népszerű mind önmaga, mind az azt körülvevő színes növény és állatvilág miatt, hogy a sydney-i búvárbázisok gyakran az S.S. Bombo roncsát használják a haladó búvárvizsga helyszínéűl.
Végül egy térkép, 2 kép és egy nagyon jó videó a roncsról:
