Nos, a mai kirándulás tárgya egy olyan egyedi roncs, amelyet teljes egészében nem lehet körbeúszni. Ez nem azért nem sikerülhet, mert nincs meg minden része, hanem azért, mert rendhagyó módon jelen hajó nem süllyedt el a „feje búbjáig”, ugyanis első része mind a mai napig a felszín fölé emelkedve néz ki a vízből… Mai úti célunk az MV Nordland.
Egy kis történelem: A teherhajót 1986-ban adták át az észak-németországi Leer település hajógyárában. Méreteit tekintve a hajó igazi tengeri monstrumnak számított a maga 127 méteres hosszával és közel 11,5 méteres szélességével. Típusát tekintve a teherhajó egyedi, nem ömleszthető nagyméretű teherszállítására lett tervezve, hatalmas alkatrészeket, tartályokat hozott és vitt kissé rövid pályafutása során, egészen a végzetes napig…
Ez a nap a hajó 14 éves korában jött el, amikor éppen Görögország déli részéhez tartozó Kythira szigetének keleti partjánál, Diakofti településtől kb. 800 méterre ráfutott a Prasonisi zátonyra 2000 augusztus 29.-én. Mivel a Nordland fent is ragadt, egy céget bíztak meg a levontatással, de ők némi bontás és rombolás után feladták a munkát.
A Nordland hátsó két harmada a víz alá került, a tat lesüllyedt az aljzatra és
A csónakból a roncs bármely részéhez könnyen el lehet jutni. A tatnál ereszkedve sok fém törmeléket találunk, itt próbálták meg kinyitni a hajót a mentést végzők, hogy meggátolják az üzemanyag kiszabadulását. A nagyon magas felépítmény egy része hiányzik, csak a fém falak maradtak meg. Leereszkedve 30 méterre megtaláljuk a szintén nem kicsi hajócsavart, amelyet már félig betemetett a homok.
A törzs mellé emelkedve a roncs egyik legérdekesebb része következik: A felépítményen 5 szint van, a legfelső volt az irányító szoba. A híd felett a kommunikációs eszközök voltak, de ezeket már leszerelték. A hídba be lehet úszni, de nem túl tágas. Ezzel szemben még pár használati tárgy megtalálható, mint például pár szék, egy nagyobb ülés és pár tároló romja. Az alsóbb szinteken voltak a kis kabinok és az étkező helység, némelyikének az ablaka még mindig a helyén van.
A fedélzeten sok akadály tapasztalható, sok cső, sodrony, fém alkatrész darabok mellett számos kötél próbálja megfogni a tapasztalatlanabb búvárt. A törzsön – követve a fedélzet vonalát – két helyen komolyabb sérülés is látható, ezek is az ütközés nyomai. Néhol eltűnt már a fedélzetet borító padló, de az összességében a hajó teljes hosszában jó állapotban van.
Az első rész felé „emelkedve” a három árboc tövét könnyedén ki tudjuk kerülni, miközben apró halak nagy rajainak kergetőzését is láthatjuk a hajó fém vázán sok helyen megtelepedett zöldes-barna növények között. Ha a felszínre érünk és kimegyünk a „szárazra”, fel lehet mászni a roncs orrába is gond nélkül, innen gyönyörű kilátás nyílik a partra és a zátonyra is egyaránt.
