Mai kirándulásunk Európa egzotikumainak számító kevés helyek egyikéhez vezet, amely hajdanán, úgy 30-40 éve a fényűző luxusnyaralások szimbóluma volt, mára már elérhető álommá vált. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek szintén büszkélkedik néhány szép hajóronccsal, melyek kedvenc célpontjai a nyaralást a búvárkodással kombináló turistáknak. A szigetek (van belőlük 7 nagyobb és több kisebb) egyik ilyen látványossága az El Condesito hajóroncs Tenerifén.
Egy kis történelem: A háromhengeres gőzmotorral felszerelt hajó 1945-ben „SS Marujin” néven látta meg a napvilágot, illetve a hajógyár kapuját, de – szerencséjére – a II. VH-ban már nem vett részt. A 44 méter hosszú és 8 méter széles teherszállító hajót 3 év múlva, egy tulajdonosváltás során keresztelték át El Condesito-nak. Ezután tette a dolgát, amelyről ez esetben sem tudunk sokat, mivel nem történt szolgálata során semmi különös a hajóval.
A végzetes napon aztán történt… A hajó cementet szállított a Los Cristianos üdülő-övezet építéséhez 1973 január 1.-én (más források szerint 1972 december 25-én), amikor – a hivatalos források szerint – motorproblémák léptek fel, így az irányíthatatlan hajó zátonyra futott Santa Cruz de Tenerife sziget déli részén, Palm-Mar településtől délre, 50 méterre a Punta Rasca-i világítótoronytól. A nem hivatalos verzió szerint a matrózok (és persze a kapitány) szépen benyakaltak az ünnep tiszteletére, a hajót pedig „robotpilótára” bízták. Szerencsére senkinek sem lett baja, csak a hajó lett oda meg pár ezer cementzsák…
A roncs elég érdekes helyen fekszik 18-22 méterre a felszín alatt, épp egy nagy lejtő közepén állt meg nagyjából álló pozícióban. A hajó legmagasabb pontja 6 méteren van, így kezdő búvárok számára is nagy élmény lehet a roncs merülése. Tapasztaltabb búvárok a hajót biztonsági megállónak használják, miközben a 40 méteren lévő híres fekete korall mezőről térnek vissza. A roncs területe a parttól egy 10 perces hajóúttal érhető el.
A látótávolság általában jó, kb. 20 – 30 méter között van. Erős áramlatok is előfordulhatnak, ilyenkor a lehet érezni, ahogy az áramlat mozgatja a hajó vázát. A hajóba be lehet úszni, bár az utóbbi időben kezdenek a belső szerkezeti elemek instabilakká válni, illetve egyszerűen elkorrodálódni. A tat és a raktér a hajó belül üres, be lehet könnyen úszni. A hajótest hátsó része a közepéig jól egyben van, a középső résztől viszont nagyon kesze-kusza, ez a rész "kiszakadt" a süllyedés során, ennek következtében a fedélzeti elemek egy része összetört és a hajó mellett nyugszik, a másik részébe be lehet kukkantani. Az első rész, nagyjából a hajó egy harmada is megadta magát, elemei szétszóródtak a hajó körül. Mivel a hajótest "ép" szekciója szinte ki van "nyílva", ezért a napfény és a búvár is könnyen be tud jutni a hajó belsejébe. Nagyon szép környezetet ad az ezernyi fehér lapos „kő” a hajó körül, amely nem más, mint a megszilárdult cement.
A roncsot és környékét is a szokásos, sokszínű élővilág népesíti be, színes szivacsoktól kezdve apró és közepes méretű halak raja úszkál a hajó roncsai körül, de megtalálható itt többek között tűhal, muréna, trombitahal, és zöld teknős is úszkál néha errefelé.
További információkért a roncsról kattints a fenti képre.