Térjünk vissza egy újabb merülhető roncs erejéig Európába, azon belül a Szardínia szigetének keleti partjaihoz. Az évszázadok alatt sok hajó jár szerencsétlenül a sziget partjainál, ki kereskedelmi, ki hadi tevékenységét fejezte be tragikus módon és maradt örökre a víz alatt. A II. VH sok ronccsal járult hozzá napjaink egyre népszerűbb kedvteléséhez, a roncsmerüléshez, így bőven van miből válogatnunk. A búvárok egyik kedvelt célpontját, a KT-12 nevű hadihajót nézzük most meg közelebbről.
Amikor valaki Kenyát hallja, mint úti cél, akkor bizony a napon kecsesen sütkérező oroszlánokra, a kis tavak vízében harsányan ásítozó vízilovakra, illetve a nagy afrikai fehér elefántokra gondol… Pedig a kenyai tengerpart is gyönyörű, ráadásul szép homokos partjaitól nem messze itt is tartalmas „búvárcsemegék” találhatóak, például a Mombasától kb. 5km-re észak-keletre a tengerfenéken található MV Dania roncsa.
Egy újabb nagy ugrással elérünk az óceán másik partjára, ahol a hatalmas kontinens partvidéke szinte „dúskál” a szerencsétlenül járt hajókban. A kereskedelem elterjedése során egyre növekvő távolságok áthidalása és az utolsó 100 év intenzív hadi tevékenysége nagy hajóforgalmat eredményezett Észak-Amerika szerte, és ahol sok a hajó, ott sajnos törvényszerű, hogy sok a hajóroncs is. Mivel az Amerikai Egyesült Államok bőven kivette a részét mindebből, így mindkét partvidékén számtalan könnyen merülhető történelmi emlékmű található a mélységben. Az egyik ilyen roncs a Keleti parton a Caribsea.
Jelenlegi úti célunk Franciaország, mely hatalmas partszakaszainak köszönhetően bővelkedik hajóroncsokban. A Földközi tenger nyugati részén, Dél-Franciaország egyik legfelkapottabb nyaralóhelyétől nem messze, St. Tropez-től kb. 2 km-re találhatjuk a francia és nemzetközi búvárok körében nagy népszerűségnek örvendő tengeralattjárót, a RUBIS-t.
Térjünk vissza Európába egy érdekes roncshoz, amelyet valószínűleg sok honfitársunk ismer. A hozzánk közeli tengerparti várostól, a horvátországi Rovinj-tól egy-másfél órás hajóútra lévő roncsot gyakran emlegetik Európa Titanic-jának, nagy mérete és tragikus sorsa miatt.
Mostani kirándulásunk keletre vezet, egészen Japánig. A sziget körül az évszázadok alatt nagyon sok hajó süllyedt el, főleg mivel az ország intenzív kereskedelmi, illetve háborús tevékenységet folytatott. A legtöbb és legjelentősebb megnézhető hajó a II. Világháború „eredménye”, mint a mai célpontunk is: az U.S.S. Emmons, amely Okinawa-tól nem messze, Kouri sziget mellett nyugszik a tenger mélyén.
Ezúttal irány a gyönyörű Bahama szigetek! A Bahamák népszerű turistacélpont, így minden évben rengeteg búvár keresi fel a helyi idilli tengerpartot. Aki roncsot akar „merülni”, az ne hagyja ki a régió egyik legismertebb és fekvése miatt a kezdőtől a haladó szintig biztonságos merülést nyújtó S. S. San Jacinto hadihajó roncsait. Igazi egzotikus merülés, a kellemes, szinte langyos víz gyönyörű tiszta és kék, a hajó roncsainak kontúrjai már a felszínről kirajzolódnak.
Az MV Dori egy igazán sejtelmes emlék a múltból mind fizikai valójában, mind előéletét illetően. A hajóroncs a még Európához tartozó, de – véleményem szerint – már az egzotikus jelzőt joggal megérdemlő Azori szigetek fő szigetének, a São Miguel Sziget déli partjától kb. 800 méterre található.
És most nézzük a “világ másik felét”, a következő út Új-Zéland partjaihoz vezet. Másfél kilométerre délkeletre Motutara szigetétől nyugszik az iker roncsok egyike, a HMNZS Waikato hadihajó (a másik iker a Tui).
Kedves barátom, aki egyébként motor mániás, írt egy nagyon jó cikket a hajóroncs és a rajta található motorok történetéről. Olvassátok szeretettel itt.
