Földközi tengeri kirándulásunkat folytassuk Görögországból dél-kelet felé, a Mediterrán tenger keleti részén fekvő szép sziget irányába. Ha egy roncsokat felettébb kedvelő búvárnak azt mondjuk, hogy Ciprus, tuti hogy a Zenobia nevű, méltán híres roncs jut az eszébe. Ciprus Európa egyik egzotikumának számít gyönyörű időjárásával, gyönyörű tengerével.
Fehér kis kockaházak zsúfolt sokasága, néhol kékre festett ajtók, napfény, kellemesen kék tenger, ugye milyen szép kép tárul elénk? Ha a jelenlegi forrongást, válságos időszakot nem vesszük számításba, akkor Görögország nem véletlenül Európa egyik legkedveltebb úti célja a nyári időszakban. Érdekes módon 1996-ig a görög hatóságok tiltották sok helyen a búvár tevékenységet, de később már feloldották a tiltást, és egyre több helyen kíváncsiskodhatnak a víz alatti kalandorok. A szárazföldi rész és az ezernyi kisebb-nagyobb sziget körül nagyon kevés merülhető hajóroncs található, ezek egyike a Mykonos sziget mellett található Anna II.
A hozzánk legközelebb eső tengerben sok, a magyar történelemhez is köthető hajó roncsa is hever szerteszét. A régi dicső múlt emlékei ezek a roncsok, arra a korra emlékeztetnek, amikor még tényezők voltunk az Adriai tengeren. Mostani célpontunkat bizonyára már sok magyar búvár látogatta meg, igen népszerű hajóroncsnak számít Montenegró partjainál. Már a neve is bizonyítja, hogy nekünk kedves roncsot merülünk: ma bemutatom az S.S. Tihany roncsát.
Térjünk vissza egy roncs erejéig a roncsmerülők Mekkájához, a Vörös-tengerhez, ahol – talán a régi, fa szerkezetű vitorlásokon kívül – mindenki megtalálja a hozzá legjobban illő roncsot. Mivel a víz meleg, a látási viszonyok általában jók, és a merülési mélység még a kevésbé tapasztalt búvárok számára is elérhetők, így Egyiptom köztudottan elsődleges célpontja a roncskedvelő búvároknak. Most látogassuk meg a híres „hajó mágnest”, az Abu Nuhas zátonyt, azon belül az 5. posztban bemutatott S.S. Carnatic hajóroncs szomszédját, a Giannis D.-t.
Irány újra a Karib térség, ott most is kellemesen meleg a víz… Ha ez egy bulvár (és nem egy búvár) kiadvány lenne, akkor az lenne a cím, hogy „Rejtély az Antillákon”, de mivel mai célpontunkon nincs semmi rejtélyes, így ettől eltekintek. Az Antillák déli részén fekvő sziget, Barbados fő roncsmerülési attrakciója az S.S. Stavronikita, amely az első mesterséges zátonyok egyike, amelyet búvárok részére, turisztikai csábítás céljából küldtek a tenger mélyére.
Jelenlegi főszereplőnk egyben egy kísérletezés tárgya is… Az eddigi gyakorlattól jelentősen eltérve 10-60 éves vas monstrumok helyett egy több, mint 300 éve elsüllyedt hajót mutatok be rendhagyó módon. Angolhon híres hajóroncsai közül elsőként jöjjön egy szinte frissen felfedezett vitorlás hajó, a HMS Resolution roncsa, illetve jelen esetben mondjuk inkább, hogy maradványai. A felfedezés még annyira új, hogy nagyon kevés forrás áll rendelkezésre a hajót illetően.
Az élet sajnos néha túl sokat tesz azért, hogy a roncsmerülők később érdekes roncsokat látogathassanak. A történelem legutóbbi, egyben legcéltudatosabb hajóroncs „termelő” eseménye a II. VH volt, így a világ legkülönbözőbb pontjain láthatjuk egy-egy örök mementóját a világégésnek. Van azonban egy hely a világon, ahol kis területen kb. 38 látványos roncs található, melyet mind egy időben süllyesztettek el. Mai célpontunk (amely az volt 1944.-ben is) a búvárvilág egyik legkedveltebb helyén, a Truk-Lagúnában fekszik harcostársai között. Ez a hajó a Fujikawa Maru.
Tény, hogy ahol tenger van, ott hajóroncs is akad, ez alól a kenguruk hazája sem kivétel. A híres, népszerű hajóroncsok sorát Ausztráliában egy több mint 100 éve a víz alatt nyugvó tragikus sorsú „hírességgel” kezdjük. Az S.S. Yongala maradványai a kontinens egyik leglátogatottabb roncsa, mind elhelyezkedése, mint vízi és szárazföldi megközelíthetősége miatt. A koros hölgy kálváriája 1911-ben kezdődött…
A japán invázió miatt a Fülöp-szigeteken nagyon sok hadihajó, illetve azokat kiszolgáló hadi teherhajó szolgálta a császár hadseregét. Jelenlegi célállomásunk – a Palawan szigethez tartozó Coron öböl - jelentős szerepet játszott a II. VH-ban, igen aktív harcászati tevékenység folyt part menti vizein s a gyakori amerikai bombázások miatt szinte tele van jobbnál-jobb háborús roncsokkal, mint pl. az Olympia Maru, Okiwawa Maru, Kogyo Maru, Kyokuzan Maru, vagy például mostani bemutatónk főszereplője, az egyetlen nem „Maru”, az IJN Akitsushima.
Szikrázó napsütés, kellemesen meleg tenger, valószínűtlenül kék ég és víz, bársonyos tapintású homok, egzotikus zene a háttérben, és névtelenséget biztosító, filmekben elhíresült bankrendszer… Mi az? Igen, megérkeztünk a karibi világ egyik népszerű helyére: a Kajmán szigetekre. A 90-es évekig a karibi világ Svájcának tekinthető szigetek körül fellelt hajóroncsok nagy része nem volt eléggé látványos a „búvárturizmus” felfuttatására, így a szigetek politikusai és szakemberei saját maguk csináltak mesterséges zátonyokat. Az egyik legnépszerűbb hajóroncs az MV Captain Keith Tibbets.
